Nemrégiben volt olyan szerencsém, hogy részt vehettem, a szerbiai Vladichin Han-ban megrendezett Gender Through the Screen negyedik, végső állomásán. Amint a projekt nevéből teljesen nyilvánvaló – a negyedik állomás a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott a világ minden tájáról, valamint a bemutatta a nemek közötti egyenlőség és a média kapcsolatát is. A negyedik állomás helyszíne tökéletes volt egy ilyen esemény megrendezésére, mert lehetőséget adott elfelejtheti a nyüzsgést és a reggeli rohanásokat, és teljesen el tudtuk magunkat kötelezni a téma iránt és a vitán gondolkozni.
A projekt szempontjából a Balkán régió meglehetősen jó választásnak bizonyult, mert konzervatívabb, mint Nyugat-Európa. A résztvevők a Balkán országokból megosztották mindennapi életüket és a tapasztalataikat. A Közép-Európai résztvevők velem együtt szintén megosztották a tudásukat és elképzelésüket a témából. Jó volt látni, hogy minden résztvevő érdeklődött a téma iránt, és a feladatokban aktívan részt is vett. Mindenki a maga részéről a legnagyobb mértékben próbálta kivenni részét a megbeszélésekből és a csoportfeladatokból. A trénerek kedvesek, támogatóak voltak, és így folyamatosan motiváltak minket, kihangsúlyozva, hogy itt mindenki egyenlő. A foglalkozások során rengeteg érdekes és fejlesztő programon vettünk részt.
A kedvencem az volt, amikor két törzset imitáltunk teljesen eltérő etikettekkel, ami folyamatos konfliktushoz vezet. A játéknak az volt a lényege, hogy konkrétan senki sem tiltotta meg nekünk, hogy angolul beszéljünk, de mi mégsem tettük. Ezáltal könnyen elkerülhetővé váltak volna a konfliktusos helyzetek tárgyalással, de valahogy ezt senki sem találta ki. Egy másik kedvencem a “magával ragadó színház” volt. Itt a nézők bármikor félbeszakíthatták az előadást, ha valami rosszul ment. A feladat során nagyon jó volt látni, amikor az emberek nem tolerálták az előadás során az igazságtalanságot. Mindannyian egyetértettünk abban, hogy mindennapi életünkben ugyanúgy kellene eljárnunk. Ezenkívül volt egy olyan rész, ahol mindenki egy topikot javasolhatott, és a többiek csatlakozhattak hozzá. Jó volt látni, hogy mások az én javaslatomhoz csatlakoztak.
Az event végén megnéztük az “Én nem vagyok egy könnyű ember” francia filmet, ami nagy hatással volt rám. Én is és a többiek is is hálásak, hogy részt vettünk ezen a programon, mert mindenki gondolkodását megindította a nemi szerepek témájában.
Írta: Kirill Matrenin
Fordította: Caesar Bálint